A gumiabroncs legfőbb összetevője: A kaucsuk története
Autógumi Autós érdekességek

A gumiabroncs legfőbb összetevője: A kaucsuk története

A gumiabroncshoz felhasznált kaucsukot már a maya indiánok is használták, labdákat készítettek belőle, illetve ezzel az anyaggal tették vízhatlanná ruháikat. A történetek szerint pedig Kolumbusz volt az első, aki hazahozott Európába egy gumilabdát. Így ismertük meg ezt az anyagot, de persze ez csak feltételezés. Goodyear volt az első ember, aki először vulkanizálta a kaucsukot. Hamar rájött arra, hogy felmelegítve, majd visszahűtve már jobban nyúlik a kaucsuk, és nem ragad.

Természetes kaucsukA világ első gumiabroncsa az angol Thompson nevéhez fűződik, aki 1845-ben találta fel. Ezután 1888-ban egy ír orvos újra feltalálta, olyan módon, hogy a fia triciklijére szerelte a locsolócsövet.

Az 1894-es évben nagy áttörés történt, ekkor kezdték el ugyanis autókon használni a gumit. Ezután 1904-ben kifejlesztették azt, hogy ha a gumit mintázattal látják el, akkor kevésbé lesz csúszós, ezáltal biztonságosabbá tették a járműveket.

Mi is az a kaucsuk?

A kaucsuk szó a „kahucsu” indián szóból származik, ami síró falat jelent. Molekulái több ezer izoprén egységből áll, a hosszú szénlánc a kettős kötéseknél cisz-szerkezetű. A tiszta kaucsuk előállítása után latex-el és savval kezelik, ezután eltávolítják víztartalmát. Ekkor kapunk egy még alakítható állagú, nyúlós anyagot, mely sárga színű.

Ahhoz, hogy ezt a kaucsukot feltudjuk bármire is használni, további lépésekre lesz szükség, ugyanis ez az anyag ebben az állapotában gyakorlatilag használhatatlan.
A kaucsuk vulkanizálása nem más, mint hogy a kaucsukhoz kénport adnak, majd 140 C fokon melegítik. A mai abroncsok elkészítéséhez már kevernek a kaucsuk anyaghoz más fontos adalékanyagokat, ilyen például kopásgátlók, öregedésgátlók, színezékek, szagjavítók, vagy a vulkanizálás gyorsító anyagok.

Goodyear vasárú-kereskedő volt, és őt is érdekelte a gumigyártás, és annak problémái. Ennek tökéletesítésére 1839-ben elkezdett kísérletezni a kaucsukkal. Különféle anyagokat adott hozzá és ezt az anyagot elkezdte melegíteni. Egyszer egy véletlennek köszönhetően túlhevítette az anyagot, ennek köszönhetően a kaucsuk rendkívül rugalmas lett.

A minőségi autógumigyártás titka

A vulkanizálásnak köszönhetően a kaucsukból minőségi gumit gyártottak. Ez azonban még cseppet sem volt tökéletes, ezért további fejlesztésre, és kísérletekre volt szükség.

A 19. század végére szükséges lett az egyre jobban fejlődő gumiipar nyersanyag ellátásának bőséges, és végleges megoldása. Tudni kell, hogy ekkor még az egész kaucsukpiacot Brazília tartotta a markában. Ezért két dolgon gondolkoztak a feltalálok: vagy Brazílián kívül kell kaucsukfaültetvényeket létesíteni, vagy a vulkanizált abroncs hulladékokat kell újra felhasználni.

Mitchell jött rá 1881-ben arra, hogy ha a gumit savval kezeli, akkor lehetővé válik a vulkanizált gumi-hulladék újrahasznosítása.

Emellett mióta ismerik a természetes kaucsukot, folyamatosan kísérleteznek a tudósok a műkaucsuk feltalálásával. Ezt a 20. századra sikeresen ki is fejlesztették. Régebben az izoprén kifejlesztése nagyon sokba került, így telítetlen szénhidrogénekből állították elő a gumit. Azonban ma már sokkal költséghatékonyabban lehet előállítani így a műgumi teljesen ugyanolyan, mint az igazi kaucsuk, ezáltal teljesen azonos a gumival is.

Kép: Kaucsuk (Wikipédia)

Szóljon hozzá!