A Volkswagen a kamionok között két darab kéttengelyes MAN L90 versenykamiont indít. A 700 és 1200 lóerős prototípusokkal ellentétben a Volkswagen által indított 500 lóerős MAN kamionok speciálisan felkészített szériajárművek, amelyeket a sivatagi körülmények miatt bukócsővel, rali felfüggesztéssel, kagylós versenyülésekkel és abroncsnyomás-vezérlővel láttak el.

"Feladatunk, hogy az egyes szakaszokat a lehető leggyorsabban teljesítsük a teljesen felpakolt kamionokkal anélkül, hogy bármilyen kockázatos szituációba belemennénk." - magyarázza a 41 éves Klaus Leihener pilóta, aki a kilencvenes években a Truck Trial Európa-bajnoki sorozatban második helyezést ért el. Leihener már három éve a Volkswagen csapat hivatalos "gyorssegítői" közé tartozik. "Jóllehet a verseny állása a kamion-szekcióban számunkra közömbös, fontos, hogy jó időt autózzunk, hiszen ez határozza meg a következő szakasz rajtsorrendjét. Ez azért is létfontosságú, mivel Afrikában a 80 induló kamiont összevegyítik a 188 autóssal és együtt startolnak." - teszi hozzá.
Minél korábban indulhat egy versenykamion, annál előbb nyújthat segítséget egy bajba jutott Race Touareg-nek.

Egy versenykamion 10-11 tonnás összsúlyából mintegy másfél tonnát tesznek ki az alkatrészek. A váltótól a differenciálműig, a tengelyalkatrészektől a féltengelyekig, a motorelemektől a tartalék elektronikai berendezéseken át a pótkerekekig mindkét "kék angyal" az összes létfontosságú alkatrészt magával viszi.

"Csak karosszériaelemeket nem viszünk magunkkal, ugyanis a karosszéria sérülésekor ideiglenes megoldásként kék ragasztószalagot használunk, a sérült elemeket pedig az esti táborban kompletten kicserélik." - mondja Thorsten Goldberg, az egyik kamion szerelője. A mentőangyalnak nincs mentőangyala, így ha a versenykamionok egyike bajba kerül, a legénység csak önmagára számíthat. "Az alkatrészek mintegy 10%-a a versenykamionhoz tartozik." - teszi hozzá Klaus Leihener.

A Dakar Rally szabályai a verseny alatt tiltják a mobiltelefonok használatát, a kamionok legénysége sosem tudja, hogy melyik autó éppen hol szorul segítségre.

"Vezetés közben mindhárman feszülten figyelünk." - mondja Klaus Leihener. "Különösen a homokdűnék között - ahol több keréknyom-csapás is látható - nehéz észrevenni egy parkoló autót. Szerencsére a versenyautó pilótái rendkívül leleményesek, amikor fel kell hívni magukra a figyelmet. Robby Gordon például miután felborult a 2005-ös Dakaron, a motorháztetejét a legközelebbi magas dűne tetejére állította fel, így már messziről lehetett látni, hogy valami nincs rendben vele." - fűzi hozzá. Miután megtalálták a bajba jutott autót, villámgyorsan el kell határozni a szükséges lépések sorozatát. "Gyorsan mérlegeljük, hogy mi tűnik a leghasznosabbnak - az elromlott alkatrészt javítani, cserélni, vagy a versenyautót bevontatni az aznapi táborhelyre." - mondja Leihener.